Búcsú
A gőzös gomolygó füstjében
nem látni már fehér kezed.
Pár könnycsepp virágzik szememben:
virágzik, szárad, elpereg.
A dombok már el is fedik
a márvány-üveg pályaudvart,
nem mondtam mindent el pedig,
úgy szívből el sem is búcsúztam.
Nem úgy. S nem azt mondtam. S nem is
az voltam, szám szádhoz sem úgy ért...
Ám én ha vissza is fordulnék,
a vonat mind messzebbre visz.
1939
Kiss Benedek fordítása
Hogy férfi légy
Hogy férfi légy, kevés annak születned.
Hogy vassá válj. kevés, ha érce vagy.
Be kell olvadnod. Széjjeltöredezned.
S akár az érc, feláldoznod magad.
Mily viharok zúdultak át a lelken!
Katona vagy - sorsod ekként fogadd.
asszony-csóktól golyóig a kebelben
és hőkölés nélkül vívd harcodat.
Halálra-készenlét — akárha fegyver.
S egyszer használd is, ha kéri hazád...
A férfiak bátran halnak meg. ha meg kell,
s jövő századokban élnek tovább.
1943
Tamás Menyhért fordítása
Magaslat
M. G. Fomicsevnek
Az osztagparancsnoknak egy napon
szóltak: vegye be a fennsíkot s lője
be a dombokat. A magaslaton
meghalhat, de jusson föl rá előtte.
És mi bevettük a magaslatot,
és mindnyájan tudják, kik megmaradtak,
hogy valahányunk életében ott
vár rá, hogy elfoglaljuk, egy magaslat;
s ha útközben meghalunk, életünk
árán a tűzfészket a levegőbe
röpítve: temessenek a tetőre,
amelyet mindenképpen beveszünk.
1944
Rónay György fordítása
Ázsiai szemünk
Testvéreim, ázsiaiak,
a szálat ki nem bogozom:
a tábortüzek füstje miatt
húztátok így össze vajon
a szemetek? Vagy a nyeregben,
ahogy céloztatok a vad
harcban, feszült meg túl erősen,
és mindétiglen így maradt?
Mezey Katalin fordítása
Cseljabinszk–Moszkva
Soha nincs nyugtom,
s a dolgozószoba ablaka mellett
sose bírtam elülni,
legyen másé vagy enyém.
Fut az élet ijesztőn.
Repülőn születik ma a gyermek
S repülőn írunk,
s dalolunk is a kozmosz ölén.
De hisz emlékszem még
a szánra,
hintaszékre,
szekérre,
kocsisokra,
derék fickókra,
glancos lovakon.
A menetrendet
nem tudta
a szánok közlekedése.
Apák,
nagyapák,
ükapák
még ráértek nagyon.
Iliászba beillő ősök
hasznos közlekedése...
Meg a csörgők,
csöngők,
s kürtök távoli hangjai...
De azért
Cseljabinszktól
Domogyedovóig
mégse
rossz egyszerre ilyen gigászit ugrani!
1969
Rónay György fordítása
Csalogány-álom
Kimerült, elaludt
a család, az enyémek,
s az éjre hullt
a súlytalan ének,
a nyári, nyugalmat
adó csalogánydal,
csalogány-álomban
jött el a hajnal.
De ekkor az erdő
magnetofonja
leállt, a kiömlő
dalt elapasztva,
s a védtelen álmot
összezavarta
a varjak erőszakos,
ostoba hangja.
1969
Mezey Katalin fordítása
Anyám emlékére
Bizony kell hogy az embert, mig gyönge legény,
önzetlen otthon melege óvja!
Ha tán él még egy keveset anyám,
szegény, páratlan költő lehettem volna.
Élet. ó! nyújtottál sok erőt, örömet,
egyedül anyámat rekesztetted ki!
Alig ért megszülni, születtem s — odalett.
Durvábban nem lopott meg soha senki.
Soha én jóságos, szép fejét mellemen
nem érezhettem, nem simogattam.
S hozzá nem futhattam egyszer sem,
sohasem, hogy büszke fejemet mellére hajtsam.
És egész életem hiánya: árvaság
karma a torkomon, mert igazából
családom nem volt. s e híjon hullt sok barát
és. mama, verseimnek is hiányzol!
1964
Kiss Benedek fordítása
Ismét fénylik minden
Ismét
fenylik minden
a napban,
delel sorsom
ragyogása —
apaság joga,
a halhatatlan —.
összhangban egek
s füvek láza...
Ismét
koronát tart az
égbolt,
tavaszi folyók
vize árad.
beláthatatlan
ajándékod,
ó, élet!
ó. haza!
ó, század!
Bár nincs messze
esteledésem.
tavasztól
vagyok újra gazdag!
Napfényt kortyolok.
hogy késsen
árnyéka
az alkonyatnak.
1974
Kiss Dénes fordítása
*
Néhány szó Mihail Lvovról
Sz. Baskiriában, 1916-ban; tatár származású, orosz költő. 1941-ben végezte el a Gorkij irodalmi iskolát, versei 1940 óta jelennek meg. Nem volt kenyere a költői kísérletezés, hangja egyértelmű, tiszta. Vresei világában fontos helyet foglal el az Ural és vidéke, illetve korán elvesztett szülei utáni vágyakozás. Tevékenyen vette ki részét a második világháborúból is.
Forrás: Szovjet Irodalom, 1978 / 1. szám, 114-124. oldalak
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése