Orosz
népdalok, csasztuskák
Hagyományos orosz népi motivum |
Haj,
a mezőben
Haj,
a mezőben, haj, a domb alatt
aranyos
vizű folyócska szalad.
Hattyú
csobolódik folyó vizében,
fehér
hattyú úszkál – ékes hajadon,
szürke
gácsér úszkál – szép dali vitéz.
Daliát
a hajadon mikor meglátja,
szép
pirosra válik fehér orcája.
Felleg
mondja
Felleg
mondja a mennykőnek:
„Gyere,
mennykő, csavarogjunk!
Te
esővel, én villámmal,
Te
dördülj, én világítok!"
Haj,
azon a fehér nyírfán
nem
kakaska kukorékol –
fülemüle
énekelget.
Fülemüle,
én madárkám,
szállj,
szállj, tudd meg:
apám-anyám
mikor látogat meg.
Hidat
verek elejbök,
tölgyfából
a korlátját,
színaranyból
a deszkáját!
Rab
Zsuzsa forditásai
Fehér
nyírfa
Fehér
nyírfa állt a mezőben,
fürtös
nyírfa állott a mezőben.
Lalla,
lalla, mezőben.
Lalla,
lalla, mezőben.
Nem
szakíthat senki nyírfaágat,
nem
szakíthat fürtös nyírfaágat.
Lalla,
lalla, nyírfaágat.
Lalla,
lalla, nyírfaágat.
De
bíz én arra járok,
fehér
nyírfagallyat leszakítok.
Lalla,
lalla, leszakítok.
Lalla,
lalla, leszakítok.
Levágok
róla három ágat,
csinálok
muzsikákat.
Lalla,
lalla, muzsikákat.
Lalla,
lalla, muzsikákat.
Negyedikből
balalajkát,
negyedikből
balalajkát.
Lalla,
lalla, balalajkát.
Lalla,
lalla, balalajkát.
Úgy
megyek ki majd a pitarba,
úgy
megyek ki majd a pitarba.
Lalla,
lalla, pitarba.
Lalla,
lalla, pitarba.
Balalajkám
ott pöngetni kezdem,
azzal
kedvesem így keltem.
Lalla,
lalla, így keltem.
Lalla,
lalla, így keltem.
Szemed
kedves, le ne hunyd már
Édes
lelkecském, ne aludj már!
Lalla,
lalla, ne aludj már.
Lalla,
lalla, ne aludj már!
Itt
van a víz, mosdani kezdhetsz,
vászon,
hogy abba törülközz.
Lalla,
lalla, törülközz.
Lalla,
lalla, törülközz.
Itt
az ikon, neki könyörögjél,
itt
a fésű, fésülködjél.
Lalla,
lalla, fésülködjél.
Lalla,
lalla, fésülködjél.
Itt
a saru, várja, felkössed,
itt
a köntös, várja, felöltsed.
Lalla,
lalla, felöltsed.
Lalla,
lalla, felöltsed.
Veress
Miklós fordítása
Csasztuskák
a forradalom előttről
Ablakomnál
üldögéltem,
Fontam
fehér lenemet.
Arrafelé
nézdegéltem,
merről
kedvesem jöhet.
De
se jobbról, de se balról,
keletről
vagy napnyugatról,
jaj
pedig hogy vártam ám
mégse
jött Ivánuskám.
*
Tedd
fel, anyám a szamovárt,
arany
csészécskéket,
kivarrt
ingű vendéget
hozok
én ma nektek.
Kínáld,
anyám, kínáld, apám,
kedves
vendégeteket,
kedves
vendégeteket,
rokon
lesz ő, vejetek.
*
Itt
a fésű, itt van a len,
az
orsóm is mind a negyven.
Ülj
csak le és fonogass,
közben
engem bámulgass.
*
Üljünk
le, beszélgessünk,
kanalazzuk
levesünk,
egymást
nézegessük még,
mintha
kalácsot ennénk.
Csasztuskák
a szovjet időkből
Tanul
az én kedvesem,
nemrég
iskolára ment,
távolléte
nekem itt
bizony
nagy hiányt jelent.
*
Te
zöld szárnyú repülő,
repülj
csak, repülj, repülj.
Ne
bízd el úgy magadat,
földön
nem vagy egyedül.
*
Megjön
katonáéktól
én
kedvesem, bogaram.
Tornácomhoz
ösvényt tör,
ott
várom majd boldogan.
*
Énekeltünk
eleget,
váltsunk
most egy másra át.
Köszönöm,
harmonikás,
ezt
a víg új muzsikát.
*
Szép
a mi falunk utcája,
mindenfelé
kanyarog.
Jártam
felnőtt-oktatásra,
már
egész okos vagyok.
*
Kora
reggel két öregünk
a
tanácshoz beszaladt,
kérték,
nekik munkára még
negyven
évet hagyjanak.
Szokolay
Károly fordításai
Forrás: Szovjet Irodalom, 1978 / 12. szám, 27-28., 33-38. l.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése