(sz. 1926)
Berkenyebogyó
Erőd izzik, lángol, éget,
fanyar berkenyebogyó,
duzzadó, vérpiros élet,
hívó, bűnre csábító.
Egyet kaptam csak be éppen,
s lám, erőm sokkal nagyobb,
hordozok piros reményben
szürke szeptember-napot.
Kettőt-hármat is megettem,
s lám, mint rőt mókus, öröm
szökdel már a rengetegben,
köröttem, mohás kövön.
Berkenyém, bohó gyümölcsöm,
mit tettél velem, hamis?
Megszól a nép, súgja rögtön:
virul az én ágam is...
Nézd, az ősz már itt lopódzik,
s őszi rügy — baljós nagyon!
Berkenyém, tüzes bogyóid
mért szórod el utamon?
MAJTÉNYI ZOLTÁN fordítása
(Sz. 1931)
Lábamban még a végtelen utak
Lábamban még a végtelen utak.
De már megérkeztem.
Ereimben az öröm úgy remeg,
Ahogy a csorda szagát hozó széltől
Az elbitangolt vad orrlika tágul.
Megállhatok, itthon vagyok.
Hosszú, okos pofájukkal felém
Bólintgatnak a kikötő-daruk.
Ez az én csordám, ez a nyájam.
Itt súlyok űzik egymást szakadatlan.
Itt telhetetlen, nyíló hajógyomrok
Kivánnak terhet —
mit törődnek ők
Az élő fém elgyötört testével.
És a daruk nem zúgolódnak, ez
Az életük — vonni a terheket.
Beállok őközéjük.
Kiván a munka engem is —
A költészet szén-terhével tele-
Rakni az ember-vágyak mozdonyát.
Milyen nehéz, állat-súlyú teher:
Fölemelni a virág illatát.
De jól van így.
És vannak békés esték,
Mikor a gőzhajók füstje letörli
A verítéket és a nap jászlában alkony páráll.
Ó, milyen boldogság,
Hogy együtt, nyájban él az ember.
NYILASY BALÁZS fordítása
(Sz. 1910)
Nyári zászló
Rövid a selyem pipacs-élet,
Kurtább, mint a tiszavirágé,
Még a boldogság is tovább tart —
A pillanatnál épp alig több...
De pillants rá — reszket a lángja
A föld felett, hová lehajlik,
Szürkés füveket gyujtogat...
Az, amit ott remegni látsz, már
Másik pipacs, nem ugyanaz, ami volt:
Kis fényes zászlaját egy holt pipacs
Épp hogy elengedi, szomszédja már
Szelesen, vígan felkapja, merészen
Csiholja a szikrát még messzibb s magasabbra...
Az már nem az a pipacs, mely ott virul,
Az már egy másik...
Nem mindegy-e? Látszik!
Lobog! A szürke fűszálak közt szüntelen:
A tüzes nyári zászló.
TANDORI DEZSŐ fordítása
(Sz. 1949)
Sajog tompán
Tompán, tompán sajog a kín
és karodba hasít,
s egy kis mellékes micsodán
töprengesz tébolyig.
Miért vet ily hullámokat,
magasat mellkasod?
Szemedből sem huny ki a fény
azért, mert lehunyod.
A hársak — birkafalka, nézd!
s virággal hintve mind a rét...
Két fecske csivitel
szemem előtt,
hol a küszöb
szegellik, anyámnál...
KISS BENEDEK fordítása
