MOZIBAN / Mbl CTИXЛИ
Ülünk pissz nélkül. Lenyűgöz a látvány.
Bogozzuk a történet-fonalat.
Micsoda barom, aki ezek láttán
egykedvűn ül, könnyekre nem fakad!
Vadon. Szökevény szökik. Várja anyja.
De árulója akad. Húga az!
Zúdul felé a nézőtér haragja -
itt mindenki a jó mellett szavaz.
Nagyot sóhajtunk, megkönnyebbedetten,
mikor elér a tutajig! Szabad!
A sötét nézőtéren, a tömegben
egyetlenegy rossz ember sem akad.
A VÁROSPARKBAN / B ГOPПAPKE
Büszke leány féltérden, hajzuhatagja lebontva,
búsan egy ódon edény tört cserepére tekint.
Lány, ne tekints hosszan, szomorúan az urna-romokra:
kőmívest hivatunk, összeragasztja megint.
S hosszan elomló lepled, a bánat angyali póza
máris üres póz lesz, bút hazudik kegyesen.
Kedvesebb énnekem ott az az élő, egyszerű próza:
bokrok, esőpocsolyák, varjú a fán, eleven.
NÉMAFILM / HEMOE KИHO
A szereplők, a vásznon mind szaladva
lépdelnek, s mint a tátogó halak,
nyitják a szájukat. A film szalagja
sűrűn szakad, és villanyt gyújtanak.
Diadala a néma mozdulatnak.
Tragikus száj, kiáltástól feszül.
Az oltár elől menyasszonyt ragadnak.
Fátylára sár fröcsög. Hintó repül.
A szöveg elmosódott. Úgyse nézném.
Megkap a némaság vad ereje.
A szenvedélynek csend lapul a mélyén.
Szótlan kiáltás. Hangtalan zene.
NYUGODTAN, KÖNNYTELEN / HET 3TИ HИKOГДA HE BblBEГAЛИ
Nem, ezek sose szöktek ki az éjbe
egy csókra, mezítláb a fagy-csiszolt
havon- S a másik átkozott szemébe
nem öntöttek vijjogva vitriolt.
Hol van a láz,
a felbuzgó, viharzó?
Szerelem? Vállat vonnak könnyeden.
Hozzád szegődnek - nem esik fölös szó.
S úgy ébrednek: nyugodtan, könnytelen.
Vénülve hogy gondolnak majd a múltra?
Tavasz ... Nagy telihold, a vízbe süt...
Mellettük, kezét hónuk alá fúrva,
ásítozik alkalmi kedvesük.
(A Fölrobbant szavak c. ciklusból. Rab Zsuzsa fordításai)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése