Я знаю, никакой моей вины
Я знаю, никакой моей вины
В том», что другие не пришли с войны,
В том, что они — кто старше, кто моложе
Остались там, и не о том же речь,
Что я их мог, но не сумел сберечь, —
Речь не о том, но все же, все же, все же...
 |
| A harctéren / Archív felvétel |
Mégse...
Tudom, nem lehetek a vétkes én,
Mert elesett a fronton sok szegény,
Hogy annyi öreg s fiatal, hallod-e,
Ott maradt, magam nem vádolhatom,
Hisz segíteni sem volt alkalom —
S mégse nyughatom: no de, no de, no de.
ACZÉL GÉZA fordítása
Mégis
Tudom, engem nem érhet vád s gyanú
azért, hogy mást elnyelt a háború,
hogy annyian — vének is, legénykék is —
odavesztek, s én is valamiképp
oka volnék, hogy haza egy se tért...
Nem, erről nincs szó... És ha mégis, mégis?
ÁCS KAROLY fordítása
Tudom
Tudom, azért nem érhet vád, hogy a
frontról nem jött meg annyi katona,
hogy öregek és ifjak sokasága
nem jött haza — nem érhet az a vád,
hogy: nem segített, bár módjában állt —
nincs, nem lehet vád s mégis: hátha, hátha...
BARANYI FERENC fordítása
Tudom
Tudom, nem bűnös abban jómagam,
hogy a frontról nem jöttek meg sokan,
hogy ifja-véne, néhány nemzedék is
odamaradt, — nem érhet szó pedig:
megtettem én, mi tőlem telhetik,
nem érhet szó, — és mégis, mégis, mégis.
CSANÁDI IMRE fordítása
Tudom, nem én
Tudom, nem én vagyok a bűn oka,
hogy a frontról mások nem tértek haza,
hogy ők idősebbként meg ifjúként is
ott vesztek. Én nem azt mondom, hogyan
menthettem volna őket, s hasztalan, —
nem azt mondom, de mégis, hátha mégis...
FODOR ANDRÁS fordítása
Mégis
Tudom, nem bűnöm, hogy sok más derék
harcos a frontról vissza sose tért.
Nem az én bűnöm, hogy ifjú is, vén is
Odaveszett, s nem mondhatják: tehettem
volna értük, s nem mertem, mégse tettem
Nem, erről nincs szó — s mégis, mégis, mégis...
GARA1 GÁBOR fordítása
Nem illet érte...
Nem illet érte bűntudat, tudom,
hogy mások hulltak el a frontokon,
hogy ott maradtak, éltesen vagy ifjan;
mint az sem áll, hogy őket mentenem
lett volna mód, de nem tettem, de nem —
nos én tudom — s ha mégse, mégse így van?.
Tudom...
Tudom, ha volt a háború, ha ott
— fiak- s apákból — másból vált halott:
nem engem illet önvád, más a vétkes;
se bűntudat: netán ha rajtam állt
s a tűnt utak nem rejtenek halált —
és mégis, ó ha szó se róla, mégis. . .
HÁRS GYÖRGY fordításai
Tudom jól
Tudom jól, nem vagyok vétkes abban,
Hogy más oly sok maradt ott a harcban.
Hogy annyi társ, korosként, zsengeként is
Odaveszett, s még azt se mondhatom:
Menteni ott lett volna alkalom —
Semmi ilyesmi nincs, és mégis, mégis...
HÉRA ZOLTÁN fordítása
Nem én vagyok abban vétkes
Nem én vagyok abban vétkes, tudom,
hogy más odaveszett fiatalon
a hadban, eltűnt ért férfi korára —
ott maradtak, s azt senki nem hiszi,
meg tudtuk volna akkor menteni
őket — szó sincs; de mégis, hátha, hátha...
KALÁSZ MÁRTON fordítása
Tudom
Tudom, vétlen vagyok abban, hogy a
frontokról mások nem tértek haza,
abban, hogy ők — ki ifjabban, ki vénen —
odavesztek; nem érhet érte vád,
hogy tehettem volna többet vagy mást, —
szó sincs róla, s nem mindegy mégsem, mégsem..
KISS BENEDEK fordítása
Mégse, mégse...
Nem rajtam múlott, magam is tudom,
hogy mások estek el a frontokon,
hogy ők maradtak ott: ifja-véne —,
nem hiszem, hogy rajtam múlott volna és
nem voltam őket megmenteni kész —
nem hiszem, s nem hagy nyugton mégse, mégse...
MEZEI ANDRÁS fordítása
Tudom én
Tudom én, hogy semmi bűnöm abban,
hogy annyi más meghalt a háborúban,
hogy ott maradt sok fiatal is, vén is, —
nem arról van szó, hogy ha lehetett
segíteni, ne tettem volna meg —
nem arról van szó, mégis, mégis, mégis.. .
MEZEY KATALIN fordítása
Tudom
Mert fáradt vének, friss fiatalok,
Annyian mások ott maradtak, ott,
Nem lehetek, mért volnék bűnös én is;
Hogy a vissza többé nem térteket
Karom — hisz óvta! — nem óvhatta meg,
Azt is tudom, tudom jól, ó, de mégis. . .
NYILASY BALÁZS fordítása
Tudom...
Tudom, nem vagyok bűnös biztosan,
hogy a harctéren maradtak sokan,
öreg, fiatal vissza sose tért,
ott maradt, de hát szó se lehet róla,
hogy őket megmenthettem volna,
szó se lehet róla, de azért, de azért...
OLÁH JÁNOS fordítása
Tudom
Tudom, egy csöppet sem vagyok hibás
abban, hogy a frontról nem jött vissza más,
hogy annyian — kik idősebben, kik ifjúképpen —
ott maradtak, és azt sem mondhatom,
hogy rajtam múlt, ha nem volt oltalom —
erről szó sincs, csak éppen, éppen, éppen...
ORBÁN OTTÓ fordítása
Vétek
Tudom, semmiképp nem az én hibám,
hogy nem tértek meg a hadak után
sokan, ifjak, vének. Nem mintha én is
vétkes volnék, amiért életük
nem óvtam meg, rajtam múlott pedig —
nem erről van szó. Mégis, mégis, mégis...
RAB ZSUZSA fordítása
(A folytatáshoz a További bejegyzések-re kell kattintani!)
Tudom...
1.
Tudom: nem kiált fejemre az a
bűn, hogy a frontról hány nem tért haza,
hogy hány bajtársunk tért meg „odaát"-ra —
nem érheti szó házam elejét,
hogy: ha segítek, hány élhetne még! —
badar beszéd — de: hátha, hátha, hátha...
2.
Tudom: önvád sem zaklathat azért,
hogy egy vagyok, ki épen hazaért
a frontról, — faggasd sorsomat: adós-e? —
nem érheti szó házam elejét,
hogy: ha segítek, hány élhetne még! —
nem, szó se róla; szó se. . . szó se. . . szó se?
RÓZSA ENDRE fordításai
Fordításvázlatok Alekszandr Tvardovszkij Tudom című versére
ELŐZETES MEGJEGYZÉS
Minden költői fordítás — változat. Nem egybevágó az eredetivel, csak hasonló hozzá. Csak egy-(vagy több-)oldalú megközelítése a sokoldalú eredetinek. Nem behelyettesítése, csak továbbírása. Nemcsak újra megformálása, deformálása is. De ebben is hasonló az eredeti természetéhez, amely ugyancsak egyfajta „deformáció" révén jön létre — a köznyelvhez és a valósághoz képest egyaránt —, lévén ez a művészi alkotás természete. Egyszer írtam már, hogy, ebben a felismerésben, a költői fordítás új, az eddigieknél talán korszerűbb lehetősége — legalábbis egyes esetekben, ahol erre mód nyílik — egyfajta komplex módszer volna, amely nem elfedni igyekszik, hanem éppen felmutatja a fordítás változatjellegét, s az egy — teljes érvényűnek tételezett — változat helyett, az eleve részleges érvényűnek tekintett változatok kisebb vagy nagyobb sorozatával közelítené meg a mű „végtelenét"; ezt indokoló és értelmező kommentárokkal is kiegészítve. A kommentárokat ezúttal, hely híján, más alkalomra hagyva, megkíséreltem Tvardovszkij kis remeke esetében ezzel a módszerrel élni.
l
Tudom, nem énrajtam múlt, hogy sokan
Mások ott vesztek a háborúban,
Hogy ifja és öregje sose látta
Földjét viszont, és azt se mondhatom,
Hogy nem tettem, bár volt rá alkalom —
Nem mondhatom, de hátha, hátha, hátha.
2
Tudom, nem én vagyok benne hibás,
Hogy a fronton ott veszett annyi más,
Hogy ifjak és öregek sose tértek
Vissza többé, s szó arról sem lehet,
Hogy mért nem tett, aki nem tehetett —
Nem lehet szó, csak értsd meg, értsd meg, értsd meg.
3
Tudom, nem én vagyok a felelős,
Hogy a fronton ott veszett annyi hős,
Hogy annyi ifjabb s öregebb miért is
Nem tért vissza, s az sem jön szóba, hogy
Tán segíthettem volna, ha tudok —
Szóba se jön, s ha mégis, és ha mégis...
4
Tudom jól, nem az én vétkem, hogy a
Fronton oly sok társam veszett oda,
Hogy annyi ifjú s öreg sose tért
Vissza a háborúból, s azt se mondom,
Hogy nem tettem, pedig lett volna módom,
Nem mondom azt, de azért, de azért...
5
Tudom, nem én tehetek róla, hogy
A fronton oly sok társam elbukott,
Hogy annyi ifjú s öreg meg nem érte
A harcok végét, s vád azért sem ér,
Hogy nem tettem, habár volt rá esély —
Nem, vád nem ér, de mért ne, mért ne, mért ne.
6
Tudom jól, arról nem én tehetek,
Hogy annyi más vissza nem térhetett,
Hogy ifjú s öreg kora sírba hullt a
Háborúban, és szóba az se jön,
Hogy nem segítettem, ha volt erőm —
Nem jön szóba, de ki tudja, ki tudja...
7
.....................................................
.....................................................
.....................................................
.....................................................
.....................................................
....................................................
UTÓLAGOS MEGJEGYZÉS
Az egyes fordítások nemcsak az eredetinek változatai, hanem egymásnak is. Ily módon egyes elemek fölcserélhetök bennük, átemelhetők a másikba és viszont. Így a fenti változatokból további — valóságos vagy virtuális — változatok állíthatók elő, vagy következtethetők ki. Rámutatva arra a dialektikára, amely, véglegessége és esetlegessége, változtathatatlansága és változékonysága, zárt és nyitott volta között, minden írott mű természete.
SOMLYÓ GYÖRGY
Én tudom, nincs semmi vétkem abban
Én tudom, nincs semmi vétkem abban,
Hogy mások ott vesztek a háborúban,
Sem abban, hogy — ki idősebb, ki ifjabb —
Ott maradtak, s arról sincs szó se, nem,
Hogy meg kellett volna őket mentenem, —
Nincs róla szó, de azért csak, mégis csak...
SZENTMIHÁLYI SZABÓ PÉTER fordítása
Talán...
Nem bűnöm, jól tudom, hogy öregek
s ifjak sora a fronton elesett,
haláluk senki nem olvassa rám;
igaz, nem is vádolhat senki, senki.
Mit tehettem? Nincs mit szivemre venni;
erről nincs szó. Mégis: talán, talán...
SZEPESI ATTILA fordítása
Tudom
Tudom jól, persze, nem énrajtam múlt,
Hogy másokat nyelt el a háború, —
Nem bűnöm, — hisz lehetnék köztük én is —
Hogy ott maradt mind, ifjabb s öregebb,
S nem tettem meg értük, mit lehetett, —
Hisz nem is az, és mégis, mégis, mégis...
SZILÁGYI ÁKOS fordítása
Ó, mégis...
Tudom, nem az én hibám, hogy — nagy útról —
sokan nem jöttek meg a háborúból:
hiszen ott maradhattam volna én is —
hullt nálam ifjabb s öregebb; s valóban
nem arról van szó, hogy egyet sem óvtam,
nem arról van szó.. .ó, mégis.. .de mégis...
TANDORI DEZSŐ fordítása
Mégis
Jól tudom, nem az én bűnöm, hogy a
harcban apák s fiák vesztek oda,
s nem is úgy vagyok vétkes, hogy mért is
nem segítettem akkor itt vagy ott —
Senki nem mondja, hogy bűnös vagyok,
mégis zavar valami, mégis, mégis...
TŐZSÉR ÁRPÁD fordítása
Mégis, mégis
Vallom, nem én vagyok a bűn oka:
hogy nekik már nincs visszaút soha,
hogy ők — vénen, de volt ki ifjúként is —
odavesztek. Szó sincs róla, hogy én
tehettem volna többet is — ugyan! —
nem arról van szó, mégis, mégis, mégis...
UTASSY JÓZSEF fordítása
Bűnösnek
Bűnösnek abban nem tudom magam,
hogy a harcból nem tértek meg sokan,
hogy ifjút s vént ott ért a szörnyű vég is —
nem erről van szó, vagy, hogy volt remény
menteni őket, s nem tettem meg én —
de erről van szó mégis, mégis, mégis.
VERESS MIKLÓS fordítása
Néhány szó Alekszandr Tvardovszkijról:
Sz. 1910 , megh. 1971-ben. Szovjet-orosz költő, író. Leghíresebb műve, a Vaszilij Tyorkin című poéma, amelyet az egyszerű orosz katonának szentelt. Ez a katona végigjárta a II. világháború frontjait. Tyorkin igazi folklórhős, az életszeretet, az ügyesség és a bátorság jelképe. A katonák, így nagyapám is kívülről fújtak egész részeket a „Tyorkin"-ból. Nem véletlen, hogy erről a műről elragadtatással beszélt Ivan Bunyin, a kiváló stílusművész, Nobel-díjas író, arisztokrata és emigráns. „Valóban ritka könyv, milyen szabadság, mennyi lendület... csodálatos népi katonanyelv." Vaszilij Tyorkin szerzője mindörökre úgy marad meg az orosz kultúra történetében, mint a Novij Mir folyóirat főszerkesztője, aki vállalva a kegyekből való végleges kiesést, elsőként jelentette meg Alekszandr Szolzsenyicint. Az ezt követő retorziót alig egy évvel élte túl. Szolzsenyicin így jellemezte Tvardovszkijt." „Igazi vitéz, azon kevesek közül való, akik az orosz nemzeti öntudatot meg tudták őrizni a kommunista sivatagban."
(Forrás: Szovjet Irodalom, 1980 / 6. sz., 124-134. oldalak)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése