Válogatás a kirgiz irodalomból/ról (4)

Belek Dzsumabajev illusztrációja

ÁLI TOKOMBAJEV
Szemed ne hunyd le...


Szemed ne hunyd le szégyenes 
érzéssel égi szép előtt, 
Szeress belé - de elijedsz, 
Mint szakadék elől.


Ujjongj,
bolondulj,
halj belé.
Kínzó, tüzes lázakba forrsz. 
Pokolra hullsz, hogy mennyben élj. 
Vak vagy, s tündöklőn látni fogsz.


Ki szól meg?
Én nem. S az se tán, 
Ki szenvedéllyel reszketett. 
Röptöd látni, ó, ifjúság, 
gyönyör, dicsérni élvezet!


KONCZEK JÓZSEF fordítása




SZÜJÜNBAJ ERALIJEV
Rubáji


Ismerd meg és szelídítsd meg magad, 
Kérj elnézést, ha nem volt igazad! 
Ostobák, akik vétkeik feledve 
Fontoskodva fenn hordják orrukat.


Kedves kortársam immár egyre gyérebb, 
Van, aki földben, s vannak, akik élnek, 
Rettegek, hogy meg ne sértsem, szeretném 
Óvni őket, amíg szemükbe nézek.


Nem hízelgés, nem szolga-félelem, 
A hű barát drágább, mint ön-szivem, 
Ha örül, nekem kétszeres öröm lesz, 
Ha kesereg, nekem is gyötrelem.


Hallgasd csak a regösök énekét: 
„Ó, Sors, ne válassz viharral se szét!" 
Fel, ki kengyelt kengyelnek vetve vágtat, 
S barátaimmal hajts előre, lét!


SOMLYÓ GYÖRGY fordítása




NURPAJISZ DZSARKINBAJEV
A glóbusz


A glóbusz — a föld kis gömbnyi mása -
A teljesség hű változata.
Valahol esik,
Ég zeng cikázva,
Háború dühöng, vad tankcsata.


Tengerpartra tart egy éjíaió busz.
Tél van itt,
Ott meg már rég tavasz.
Igen, kicsi a föld, mint a glóbusz,
Ámde nem szűk, semmiképp sem az.


S rajta, kék boltja alatt az égnek, 
Himalája, Pamir is lehet, 
Legyen béke, s jut napfény meg ének 
S kenyér is elég mindenkinek.


POLGÁR ISTVÁN fordítása




DZSOLON MAMITOV
Visszatérés


Vándorló vulkánok örök tömege, 
Kirgizia füstölgő jurtái, 
Már vissza nem tér az évek serege, 
Mégis jó ismét mellettetek megállni.


Hogyan feledkezhettem meg tirólatok? 
A megismerés vágya messze vitt, 
Vagy a sebesség tűz-oroszlánja volt, 
Ő pörgette talán időm kerekeit?


S viták, hogy a mindenség milyen,
S hogy meghökkentsük egymást egyre-másra,
Ezt láttam a kóborlás éveiben,
De az út immár nem csábít vándorlásra.


Vége az útnak, jurtámba visszatérek, 
Tüzem gyúljon föl köztetek, hon hegyei, 
Apám puskáját a ház küszöbének
 Támasztom, pejlovam szép szerszám övezi.


PETRÖCZI ÉVA fordítása




TURAR KODZSOMBERDIJEV
Miniatúrák


1


Csúcs felé vitt mindig az utam. 
Csúcs felé vitt mindig a dalom. 
Ám, vergődvén kősziklák között, 
Messzi volt, hej, mindig az orom.


Mégis: egyre inkább kell nekem, 
Igazítok hát lépteimen 
S míg csak élek, csúcs íelé török -
Akkor is, ha el nem érhetem.


4


Lelkemben lórobaj a kín - a másoké. 
Folyton fülemben zúg a kín — a másoké. 
Mintha bogár motozna fülemben makacsul, 
Magaménál is gyötrőbb a kín - a másoké.


5


Szívemből sarjadt első dalom -
Anyám dala.
Szívemben otthonra lelő dalom -
Anyám dala.
lövendő dalaim forrása vagy,
Szívemnek suhogó sasszárnya vagy
Anyám dala.


BUDA FERENC fordítása


A versek szerzőiről:


Áli Tokombájev - sz. 1904, Cson-Kemin. Kirgiz költő, prózaíró. Az írott kirgiz irodalom egyik első alkotója, Kirgizia népi költője (1945). A taskenti egyetem végzőse, 1924 óta publikál. Verses regényt írt a cárizmus elleni nemzeti felszabadító harcról (Hajnal előtt).


Szüjünbaj Eralijev - sz. 1921, Ucs-Emcsek, talaszi járás. Kirgiz költő, műfordító, Kirgizia népi költője. Szegényparaszti család sarja, 1967-ben felsőfokú irodalmi tanfolyamot végez. 1939 óta publikál. Kedvelt témái: szülőföldszeretet, szerelem, űrhajózás. Filozofikus költészetet művel.


Nurpajisz Dzsarkinbajev - sz. 1939, Dzsangi-Arik, dzsumgali járás. Kirgiz költő, műfordító. 1955-től publikál, kirgiz egyetemet végzett.


Dzsolon Mamitov - sz. 1940, Tulejken. Kirgiz költő, egy időben a kirgiz írószövetség titkára. Agrártudományi főiskolát végzett, 1962 óta publikál. Kirgiz Komszomol-díjas.


Turar Kodzsomberdijev - sz. 1941, Szarü-Bulak, kalinyini járás.Kirgiz költő, kirgiz egyetemi végzett, 1959-ben debütált. Kirgiz Komszomol-díjas.


(Forrás: Szovjet Irodalom, 1985/9. sz. 134-148. oldalak